Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Időutazás a történelemben

 

Város születik a semmiből 

         Prága - a több, mint ezer éves város. Uralkodók, generációkon át sokat tettek szépségéért, gazdagságáért, művészetéért. Régen élt életek keze nyomát viseli magán ma is, szinte változatlanul. Néha azt hiszi az ember, mikor a macskaköves utcákat járja: szellemeik  ott kisértenek máig a régi paloták, ódon házak kapui mögött.  Prága, az élő történelem rajzos képeskönyve. Szinte múzeumváros. 

           Hogyan is született meg ez a csoda? A legenda úgy tartja, Libuše hercegnő, aki Krok fejedelem lánya volt, egy éjjel álmot látott: "Várost látok, melynek dicsősége a csillagokig ér fel majd egészen" Másnap szolgákat küldött, hogy addig menjenek, mig nem látnak valami különlegeset. Azok a Petřin hegy alatt apát fiával látták, házuk küszöbét késziteni. Mikor ezt a hercegnő meghallotta, a különleges álom értelmet nyervén felkiáltott: A várost ott épitjük fel, s neve legyen Praha, ami a - prah - szóból eredőn, küszöböt jelent. 

Megjelennek az őslakosok - a Kelták, a Bójok 

Azóta is így meséli a legenda, a valóság pedig az, hogy a Vltava völgyében, a prágai katlanban már i.e. 4. század körül megjelentek az őslakosok, a Kelták. Törzsüknek, a Boi-nak köszönheti a cseh nép, és Csehország latin elnevezését: Bohemia.

Szlávok és  Nagymorva Birodalom

Kr. u. 5-6. századra megérkeznek a szlávok, majd a 9. században megalakul a Nagymorva Birodalom, amely kiemelkedő szerepet tölt be a szláv művelődésben. 

 A kereszténység és az ószláv nyelv      

A bizánci testvérpár, Cirill és Metód hittéritők érkezésével a kereszténység megérkezik a cseh földre. A testvérek megalapitják az ószláv nyelvet, és a glagolita irást.

A Přemyslek államot alapitanak, ůs 400 évig uralkodnak

A cseh állam 910-ben alakul meg, s megkezdődik a Přemysl dinasztia 400 éves uralkodása. Az első fejedelem, Bořivoj, áthelyezi székhelyét Prágába, s a Moldva folyó feletti fejedelmi vár, a Hradzsin  az ország művelődési központjává válik. Itt épiti meg az első körtemplomot, egy pogány szentély helyére, ezzel kivánja kiemelni a kereszténység jelentőségét. A középkori cseh állam kiépitése Boleslav fejedelem nevéhez fűződik, aki nem csak e nemes tettével irta be magát jó mélyen a történelembe, hanem azzal is, hogy 935-ben megölte testvérét, Vencelt, akit később szentté avattak. Első püspökség 973, második püspökség 982.

       Gondoljunk csak bele,  amikor majd Prága utcáit rójjuk: több, mint 1000 éves történelmi múlt lábnyomaiban lépegetünk.

        Közel egy időben, amikor Magyarországon kihal az Árpád-ház, 1301-ben, Csehországban, III. Vencel király halálával véget ér Přemysl –ház uralkodása, 1306-ban. S mit hagytak maguk után, milyen Prágát? Egy teljes jogú királyságot Európa szivében. A város ekkorra a közép-európai térség egyik legfontosabb központja lett. Fontos kereskedelmi, műveltségi és kulturális városrészek alakultak ki, mint az Óváros- Staré Město, Kisoldal- Malá Strana, és maga a Vár- Hradčany. S mikor élte Prága igazán a virágkorát? II. Přemysl Ottokár idején, a 13. században,  akit gyakran  „ Vas és aranykezű királynak“ is neveznek, méltán.

 Luxemburgok a trónon

 Luxemburg János, vagy ahogy a nép nevezte, „Vak János“ 1310-ben került a cseh trónra, miután feleségül vette Přemysl Erzsébetet. Franciaországban tanult, s nagyon fiatalon házasodott, alig 14 évesen. A „Vak” elnevezést onnan kapta, hogy egy csata alkalmával elveszitette a látását. Kresčak mellett, csatában veszettte életét. Fia, IV. Károly követte őt a cseh trónon, aki a legnépszerűbb uralkodó lett. Párizsban nevelkedett nagybátyja udvarában, művelt volt, több nyelven beszélt. Prágát Európa egyik legerősebb, leggazdagabb, és legműveltebb városává tette. Felépitette a Szent Vitus székesegyházat, a Károly-hidat, az ő nevéhez fűződik a Károly-egyetem, és az Újváros is. Karlstejn várában szeretett időzni, megpihenni, elvonulni a világtól. Nemcsak cseh király volt, hanem német-római császár is. A csehek” a haza atyjának” nevezték. A legenda szerint, amikor meghalt, a prágai harangok maguktől megszólaltak. Fia követte őt a trónon, IV. Vencel néven vonult be a történelembe. Őt Zsigmond követte, aki magyar király is volt.

 

Podjebrád György, /I.György/ eredeti nevén Jiři z Kunštátu a Poděbrad, Zsigmond után kerül a trónra, nemesi család leszármazottjaként. Mátyás királyunk, lányát, Podjebrád Katalint vette feleségül. Huszita királynak, vagy kalapos királynak is nevezték, huszita nézetei miatt.  Első uralkodó volt, aki nem királyi származása miatt került a trónra. Prága elég nagy mértékben megszenvedte a huszita háborúkat, s ebben az időben a város fejlődése stagnálni látszott. De ez persze, nem tartott sokáig. A trónra a Jagellón dynasztia kerül.

 Jagellónok a trónon

 Jagelló Ulászló, Lengyel királyi család sarjának fejére kerül a cseh korona. Mindenre rábólintott, „ dobře-dobře“ ezért Dobře Lászlónak nevezték el. Magyar királyi koronát is megszerezte.

 Trónon a Habsburgok, és 400 évig ott is maradnak

 I.Ferdinand 1526-ban lesz cseh király, felesége akibe szerelmes volt, Jagelló Anna. Azért is volt érdekes ez a szerelem, mert az uralkodók aabban az időben nem szerelemből, hanem érdekből házasodtak. Különösképp igaz ez a Habsburgokra. I. Ferdinánd azonban nagyon szerette Annát, ennek jeléül épitette neki a Nyári lakot, /Belvedere/ a Vár mellett, és csodaszép kertet csináltatott a nyári lak köré. Hires botanikust hozatott az udvarba, s az első tulipánhagyma bizony itt volt elültetve, s innét indult ez a szép virág meghóditani Európát. I. Ferdinándot a trónon II. Rudolf követi, a „furcsa“ király, akit a tudományok, az asztrológia, az aranycsinálás titka jobban érdekelte, mint az uralkodás. Ám Prága mégis sokat köszönhet neki, mivel a király nagy művészetpártoló lévén, rengeteg műkincset gyűjtött őssze, amelyeket a prágai Vár   Spanyol termeiben állitotta ki. Halála körül legendák keringenek, állitólag az elméje megháborodott, és sz egyik ilyen rohama következtében halt meg az áéltala hőn szeretett Nyári lakban, amely a Vár melletti Királyi kertekben van.  További uralkodóka sorban: Mátyás, Pfalci Frigyes, II. Ferdinand. Mária Terézia, ő 174—től uralkodott. Az ő idejében reformjainak köszönhetően kötelező lett a gyerekek iskolábáa járása. Továbbá első népszámlálás is az ő nevéhez fűződik, és először kaptak házszámot – a korábbi házjelek helyett- a prágai házak (Ám a szép házjelek máig megmaradtak, erről bővebben a Házjelek cimszó alatt mesélek nektek). Mária Terézia nagy építkezésbe kezd. Meghívja a prágai udvarba, a bécsi udvari építészt, Niccolo Paccassit, hogy az  kibővítse a 2. és a 3. várudvart, egységesítse és átépítse az épületeket, palotákat. Fia, II. József  követi őt a trónon. A Habsburgok az I. világháborúban veszitették el a koronát, és vele az uralkodást cseh földön.

1918- Csehszlovákia megalakul

Az újonan megalakult állam elnöke, a csehek által népszerű, politikai vezető, T. G. Masaryk lett. Csehszlovákia történelmének ezen, első szakasza 1938-ig tartott, amikor is 1938-39 közötti időszakra datálódott a második Csehszlovákia megalakulása, a Müncheni egyezmény értelmében,  a harmadik időszakot pedig 1945-1948 közötti évekre. Majd beköszönt a  a komunista éra, 1948-ban, és egészen a bársonyos forradalomig tart, ami 1989-ben meghozza a változást. 1990-től demokratikus állam, élén Václav Havel elnökkel, aki T. G. Masaryk után, a második legnépszerűbb cseh államfő lesz.

 1993-  Csehek és a szlovákok különválnak

 A csaknem 80 évig létező Csehszlovákia eképp megszűnik tovább létezni. A szlovák politikusok egy nap úgy döntöttek, hogy bizony, ők különálló államként szeretnének tovább létezni, s ezért le szeretnének válni a cseh nagytestvérről. Nem bocsájtották e döntést népszavazásra, a nép meg mit tehetett mást, bólintott, mint Dobre László. Azóta eltelt több, mint húsz év......

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2100 Gödöllő, Palota-kert 14. VI.2.

(dr. Lencsés György c. egyetemi tanár, 2015.01.23 07:21)

Évekkel ezelőtt Genfben dolgoztam a WMO kebelében. A régi Népszövetség kertjében mutattak egy márványtáblát Masarik fiának emlékére, s ha jól emlékszem azt mondták, hogy gyilkosság áldozata lett, mert kilökték az ablakon.

Ha igaz kik voltak, és miért?

2100 Gödöllő, Palota-kert 14. VI.2.

(dr. Lencsés György c. egyetemi tanár, 2015.01.23 07:19)

Évekkel ezelőtt Genfben dolgoztam a WMO kebelében. A régi Népszövetség kertjében mutattak egy márványtáblát Masarik fiának emlékére, s ha jól emlékszem azt mondták, hogy gyilkosság áldozata lett, mert kilökték az ablakon.

Ha igaz kik voltak, és miért?